kétségbeesett optimizmus...

A kifejezést Anthony Burgess-nél olvastam a közelmúltban. A Halak jegyébe lépve - érintettként (Halak alak vagyok) - valahogy magaménak érzem. (a Halak archetípusa). S végre virtuális napvilágot látott a Natursziget.hu-n a sorozatom következő része, a Neptunusz is, ami „véletlenül” ide illik.
A restanciáim szokás szerint megmaradtak, de bízom benne, hogy végre felkerül a tranzitokhoz hasonló összefoglaló jegyzet a szekunder direkcióról és az olvasósarok is újabb pdf-fel gazdagodik.
Visszatérve a címhez (kétségbeesett optimizmus) egy Kányádi vers kívánkozik a a bejegyzés végére.

nekem az ég régen is kék volt
ha kék volt
borúsnak miért mondanám most
s nagyon szerettem ezt a
már nem-szeretem várost

nekem a jó régen is jó volt
ha jó volt
miért mondjam utólag rossznak
csapjak föl én is buzgó
megkésett panaszosnak?

nekem a rossz régen is rossz volt
s mert rossz volt
hát kiköptem unom a kókadt
a most-merész a hőssé
horgadt szókimondókat

nekem a hit régen is hit volt
s mert hit volt
az életet is hittel éltem
hagyjatok meg hát engem
ebben a balga hitben

(Kányádi Sándor: Nekem az ég)